Napjainkban rengetegszer esik szó„munkahelyteremtés” címszó alatt egy megfoghatatlan dologról, ami általában csak a pénzt viszi, de sajnos nem nagyon van látszatja. Ha azt a logikát követjük, amit mostanában hangoztat a kormányunk, hogy vonzóvá kell tenni az országot a külföldi befektetők számára, nekem kísértetiesen hasonlít egy történelmi korszakra és folyamatra. Ez történetesen Anglia térhódítása a távol keleten, Indiában, Kínában és a többi térségben lévő országban. Aki általánosságban járatos eme történelmi korban, az tudja, hogyan működött a rendszer. A gyarmatosítás folyamán kiépült angol gyárak felvásárolták (általában elrabolták) a helyi termelők nyersanyagait (vagy földjeit), majd nagy tömegben, megalázó éhbérért dolgoztatták a helyi munkaerőt, miután a versenyben a kistermelők tönkrementek. Ezután természetesen nem tudtak máshonnan árut beszerezni, csak az angol termelőktől, akik persze többszörös áron forgalmazták az olcsón megtermelt áruikat! Ennek köszönhetően az országokban szinte teljesen leállt a saját ipar kiépülése, melynek eredményeit a gyarmati rendszer felbomlásakor azonnal látni lehetett. Kínát leszámítva a többi ország nem kifejezetten a gazdagságáról és a jólétről híresült el… Sőt Indiában a miénkhez kísértetiesen hasonló népesedési problémák figyelhetők meg a legszegényebb rétegeknél! Ha jobban megnézzük a mai magyar helyzet se különb, csak a kor más! Szinte nincs saját ipar, magyar földön, magyar nyersanyagból külföldiek által megtermelt termékeket veszünk, fogyasztunk, alacsony béren tengődő magyar munkaerő által megtermelve. A haszon pedig marad a külföldi tulajdonosnak. Annyiban rosszabb viszont a helyzet, hogy ezért most még fizetünk is „adókedvezmény” címszó alatt! Bátran ki merem jelenteni, hogy amíg a magyar földek parlagon hevernek, amíg nincs saját termelése az országnak (legalább a saját szükségleteire), addig nem várható érdemi előrelépés a munkahelyek terén, maximum parasztvakító, 4 órás utcaseprő „munkákra” lehet számítani!
